MENÜ
Gyakornoki program
Szobafoglalás: 06 66 463 522
HU / EN / RO
Ajánlatkérés
Gyakornoki program

Gyula város

Gyula város, közel 800 éves múlttal rendelkezik és Magyarország délkeleti régiójában, Erdély kapujában fekszik. A román határ mellett jelentős határátkelőhely, megyei és regionális intézményekkel több nemzetiségű, több vallású település ahol az itt élő emberek mind békességben, harmóniában élnek egymás mellet.

Gyula városa 500 éven keresztül Békés megye székhelye volt, melynek köszönhetően lakosainak életében alapvetővé vált a polgári lét. Ezt tükrözi a település kisvárosi jellege, a belvárosban nem találhatók meg a tízemeletes tömbépületek, parkjai, lombos fái megmaradtak, utcái virágokkal borított, igazi vendégváró kisváros. Színvonalas élményfürdővel és uszodával ellátott a világhírű termálfürdője.

A Gyula városi történelme, kulturális hagyományai a látnivalók rendkívül színes és széles palettáját kínálja. Műemlék épületei világhírűek. A védett lakóépületek közül kiemelkedik a Ladics-ház, melyben a korabeli polgári élet hangulatát bemutató múzeum működik.

A város jelképe, Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavára, ahol a reneszánsz Vármúzeum várja a kedves érdeklődőket. A teljesen újjáépült gyulai belváros az Anamorfózis szobor (Albrecht Dürer: Ádám és Éva metszete alapján) és a Világóra mellett új utca - és térburkolattal, szökőkutakkal, padokkal, lámpákkal gazdagodott.

Gyulát a vizek városának nevezték el, hiszen a település a Körösök völgyében mocsaras vidékre épült. A város a „vizek városa” szimbolizálására a városközpontjában felújított főterén szökőkutakat és csobogót épített, lenyűgöző látványosság az esti kivilágításban.

A várost további gyönyörű épületek, szobrok, emlékhelyek és parkok gazdagítják, melyeket a kulturális rendezvények és különböző attrakciók töltik meg élettel, így a város méltán kapta az Alföld Gyöngyszeme jelzőt.

Gyula gasztronómiai nevezetessége a gyulai kolbász és az egyre népszerűbb gyulai pálinkák.

Vár és Vármúzeumgyulai_var_42

A vár felújítása az 1960-as évek elején kezdődött. 1964-től a falakon belül működik a Várszínház és a régi állandó kiállítást is ekkor nyitották meg. A 2005-ös év jelentős változást eredményezett, ebben az évben készült el az új reneszánsz Vármúzeum, ahol hat évszázad történetét kísérhetik szemmel a 24 kiállítóteremben.

Az ide látogatóknak lehetőségük adódik megtekinteni, hogyan rendezkedtek be őseink várúrként, hogyan élték mindennapjaikat várúrnőként. Miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyvereket használtak a harchoz az elmúlt évszázadok során. A felújított vár földszintjén található a börtön (várszínházi időszakon kívül megtekinthető), a borozó, a kápolna valamint a kiszolgáló helységek, mint a sütőház éléstár, a fazekasműhely és a kovácsműhely. Az emeleten megtekinthetjük a különböző lakosztályokat (várúri, várúrnői), a szandzsákbég hivatali szobája, az alabárdos terem, a lovagterem és a fegyvertár.

A vár számtalan rendezvény helyszíneként szolgál: esküvők, az újraszentelt kápolna keresztelők, konferenciák, lovagterem fogadások megrendezésére alkalmas. Ezeket kiegészítve, a Castrum Várborozó önálló programok megtartására is alkalmas.

A Gyulai Vár környezetét más néven Szigeterődnek is nevezik, ebben található az Almássy kastély, műemlék együttes.

Nyitvatartás:
Hétfö: szünnap
Kedd – Vasárnap: 10:00 – 18:00

Jegyárak:

1.500 Ft - teljes ár
700 Ft - diák és nyugdíjas jegy
500 Ft - gyulai diák
750 Ft - gyulai felnőtt
3500 Ft - családi belépő
6000 Ft / csoport - tárlatvezetés
600 Ft / fő - múzeumpedagógiai foglalkozás

Csoportos kedvezmény 20 fő felett igényelhető!

A gyulai Várfürdőgyulai-varfurdo-gyula

Az egykori Almássy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában épült ki Magyarország egyik legszebb fürdője, a gyulai Várfürdő, mely ma természetvédelmi terület. Elsőrendű szempont az épületek és a medencék elhelyezésekor az volt, hogy a kastélykert fáit a lehető legkevésbé érintse az építkezés és hogy az idelátogató vendégeket minél tágasabb zöldfelület várja. A medencék kedvező elosztása hozzájárult ahhoz, hogy napi tízezer vendég esetén is lehet csendes pihenőhelyet találni a fürdő területén.

A fürdő 72 Celsius fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, helyi idegbántalmakra, gyulladásos nőgyógyászati betegségekre és baleset utáni rehabilitációs kezelésekre alkalmazható kiváló hatással.

Almássy-kastélyalmasykastelyuj

A KIÁLLÍTÁS 2016. MÁRCIUS 19-TŐL LÁTOGATHATÓ!

Ünnep és hétköznap, úr és cseléd, fény és árnyék.

Az elmúlt évszázadokat szinte ugyanúgy határozták meg ezek az ellentett-párok, mint napjainkat. És mégis, hiába jártuk végig Magyarország, sőt Európa kastélyait, semmit sem tudhattunk meg a színfalak mögötti világról, arról, mely nélkül a pompa és ragyogás azonnal kihunyt volna, egészen eddig!

A KIÁLLÍTÁS

A ma látogatható kiállításoktól eltérően nem csak a főúri életforma ismerhető meg az országban egyedülálló interaktív eszközök segítségével, hanem az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk, sőt, magunk is kipróbálhatjuk, milyen teendőik voltak…

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont a saját nyelvén szólítja meg a gyermekeket és a felnőtteket, a fiatalokat és az időseket, hiszen mind a tematika, mind az eszközök azt szolgálják, hogy minden korosztály számára hiteles élményt és érdekes programot kínálhasson e látnivaló.

A tágas tereket, reprezentatív helyiségeket járva felmerül a kérdés, hogyan éltek egy kastélyban? Ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? Az Almásy-kastélyban ezekre a kérdésekre is választ kapunk. Egy közel 30 termes kastély zökkenőmentes „működtetését” nem kevés belső és külső szolgáló összeszokott munkája tette lehetővé, akárcsak egy mai szálloda esetében.

A belépést követően máris egy izgalmas elemmel találkozunk, hiszen a komornyik, a kulcsárnő, a szakács és a pukedliző komorna tekintete kíséri lépteinket.

A kastélyban helyt álló belső cselédek egy életen át szolgálták urukat, biztos megélhetést, előremenetelt, nyugdíjat és műveltséget biztosítva számukra. A cselédségen belül is komoly hierarchia uralkodott, mindenkinek megvolt a maga feladata, felelőssége és hatásköre. Az interaktív kiállítási installációk segítségével a látogató képet kap erről a láthatatlan rendszerről, megismerheti minden beosztott feladatát és életmódját, sőt, a kastélyban valaha ténylegesen szolgált személyzetet is módunkban áll bemutatni.

Megismerhető lesz a cipőpucolás időrabló, de szinte művészi tehetséget igénylő mestersége, meg lehet emelni a szobalányok naponta cipelt vasalóit, a mosási utasítások birtokában akár magunk is elboldogulnánk a vegyszer nélküli világban, bekukkanthatunk egy inas rekonstruált lakószobájába – melyet egyből össze is hasonlíthatunk a házvezetőnő kényelmes hálószobájával, melyet mini makett szemléltet. A házvezetőnő, más néven kulcsárnő volt a legrangosabb cseléd mind közül, ezért a szobájában rengeteg kulcs volt megtalálható. Ezt jelképezi a kulcsos szobában felfüggesztett 500 darab kulcs. Modern eszközök híján a szúnyogirtás „manuálisan” történt, ami azt jelenti, hogy a cselédeknek szobáról szobára kellett kihajtani a vérszívókat.

A szobákban nemcsak a tárgyak, hanem a fények is segítenek bennünket az egykori kastélybeli élet megismerésében. Megtudhatjuk, hány gyertya világította meg esténként a hatalmas termeket és ennek mekkora fényereje volt a mai fényigényekkel összehasonlítva. Fénykockák hívják fel a figyelmet az érdekes részletekre is. A cselédrész kiemelt helyisége a konyha volt, ami – többé-kevésbé változatlan felállásban – közel kétszáz éven keresztül szolgálta az épület lakóit. Kedvünk szerint recepteket is letölthetünk, de módunk lesz összehasonlítani a 18. és a 19. századi konyhák eltérő technológiáját is. Megismerjük a korabeli tárolás technikáját egy hűtő, bevásárlóközpontok és tartósítószerek nélküli világban.

A dualizmus korának főúri életvitelét megjeleníteni kívánó kiállítás a kastély művészetileg legreprezentatívabb emeleti középtraktusában kerül elhelyezésre. Bepillantást nyerünk az úrnő személyes szolgálatában álló komorna szobájába, a női szalonba, az ünnepélyek impozáns helyszínéül szolgáló nagyebédlőbe, amely a források szerint népes család, illetve nagyszámú vendégsereg közös étkezését tette lehetővé, amire 24 szék, kihúzható étkezőasztal, és több különböző funkciójú kis kiszolgálóasztal jelenléte utal. Illatszereket már a korabeli hölgyek is használtak. Vajon mennyire különböznek ezek az illatok a maiaktól? Erről személyesen is meggyőződhetünk, hiszen 5 féle parfümbe szippanthatunk bele, köztük a „Nemzeti illat”-ba is, melyre az országban csak itt van lehetőségünk. Az elegáns, férfias atmoszférájú, kettős funkciójú dolgozó és könyvtárszoba a ház urának színtere volt, innen intézte a birtok ügyeit, írta leveleit, folytatta megbeszéléseit.

Az élményszerű ismeretszerzést, tanulást múzeumpedagógiai műhely, integrált látogatómenedzsment rendszer, filmvetítő, és számos kapcsolódó történet és installáció segíti. Egy igen ritkán előforduló eszköz segít a múlt felelevenítésében, egy ún. „holoprojektor”, amihez hasonlót legközelebb csak Bécsben láthatunk. A kastély-makett ablakán bepillantva elénk tárul a kastélyban zajló élet néhány jelenete:

Az egykori grófi rezidenciában 2016 márciusában nyílik meg a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A kiállítás oly sokrétű, hogy érdemes többször visszatérve, minden egyes alkalommal újabb részleteket felfedezve megismerni ezt a különleges világot.

KASTÉLYTÖRTÉNET

A gyulai kiállítás egyik különlegessége a megszokottól eltérő, de a tematikához igazodó látogatói útvonal. Hiszen nem a főúri fogadótéren, hanem a cselédség által használt lakrészen át juthatunk be az épületbe. Ennek oka, hogy a kastély együtt „nőtt fel” a tulajdonos három család generációival.

Amikor 1695 januárjában Gyula felszabadult a 129 éves török uralom alól, a környék gyakorlatilag lakatlan volt. A tartós visszatelepülés a kuruc szabadságharc leverése után vált lehetővé, ezért Gyula török utáni történetét 1714-től számítjuk.

Az 1722-ben Leopold Franz Rosenfeld hadmérnök által készített térképen a vármegye és Gyula városa ábrázolása mellett, a vár területén, szinte a mai kastély helyén egy „G” betűvel jelölt földszintes, téglalap alaprajzú, magas tetejű épület látható, amelyet „egy egészen újonnan épült lakóház”-ként nevesít a hadmérnök.

A mai kastély első periódusát, főszárnyának középső részét, a talajvíz miatt magas feltöltésre emelt épületet Harruckern János György 1740 körül építtette fel. 1742-ben bekövetkezett halála után fia Ferenc folytatta apja építő, fejlesztő tevékenységét, az ő birtoklása idején jött létre a kastély kert felőli középrizalitja.

A kastély második építési periódusa során nem csak hosszában, földszintes oldalszárnyakkal bővült a kastély, hanem a magasságát is megemelték, emeletét 3-3 tengellyel szélesítették. Harruckern Ferenc 1775-ben bekövetkezett halálával kihalt a báró Harruckern família férfiága, innentől gyakorlatilag használaton kívül állt a rezidencia.

Az 1795. évi januári tűzvészben a kastély középrésze tulajdonképpen megsemmisült. A kastély a Wenckheim család tulajdonába került. Az 1801-es ismételt tűzvész után az ő nevükhöz fűződik a kastélyt helyreállítása és mai formájának kialakítása. A terveket Cziegler Antal akkor ismert bécsi építész készítette. Megmagasította a kastély homlokzatait, amelynek következtében az épület elegánsabb, karcsúbb benyomást sugall. Ekkor alakult ki a jelentős részben ma is meglévő homlokzati tagolás, a homlokzatok klasszicizáló késő barokk díszítőelemeket kaptak: a sávozott földszint felett erőteljes, az emeleti ablakok végigfutó könyöklőpárkányával és parapett-díszeivel egybekomponált osztópárkányt; az emeleti ablakok feletti egyenes szemöldököt, amelyen szinte rajta ül a főpárkány

A gyulai kastély 1888-ban a kétegyházi kastélyban lakó Almásy–Wenckheim házaspár tulajdonába került. A házaspár legidősebb fia, Almásy Dénes 1888-ban kötött házasságot Nagykárolyi gróf Károlyi Gabriellával. A friss házasok még abban az évben beköltöztek az akkor már tíz éve üresen álló kastélyba, amelyet még abban az évben „alaposan átjavították”. Az épület belsejében jelentős változtatásokat végeztek. Megszűnt az épület kéttraktusos kialakítása, a vár felé néző szobasor helyén az épület teljes hosszában folyosót alakítottak ki. Felszámolták a barokk kor óta üzemelő nagykonyhát, helyén a belső cselédség számára szobákat hoztak létre. A konyha a mellékszárnyba került.

Az első világháború alatt az Almásy család a kékkői kastélyban tartózkodott. A tanácsköztársaság, majd az azt követő román megszállás idején nem történt komolyabb rombolás az épületben. 1921-ben földreform céljára igénybe vették és 328 házhelynek kiosztották Almásy gróf kastélykert melletti szántóföldjeit.

Az Almásy örökösök 1940-ben felajánlották megvételre a kastélyt a Műemlékek Országos Bizottsága és Gyula Város számára is, egyik fél sem élt a lehetőséggel. A lezárt kastélyt a háború végén kifosztották, berendezését széthordták. 1944 novemberében a kiürített vármegyei kórházból az elmebetegek részlegét ideiglenesen a kastélyban helyezték el. Az államosítás után javítóintézet, szakmunkásképző, szakiskola és kollégium is működött falai között.

1959-től kezdve a kastélypark területének nagyobb részén fokozatosan termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt – főként külső homlokzatait – 1983-ban felújították. Az épületet az 1990-es években fokozatosan kiürítették, 2002-ben, 43 év után a csecsemőotthon végleg kiköltözött falai közül. A földszintes mellékszárny részleges felújítása 2004-ben fejeződött be.

Gyula Város Önkormányzata 2011-ben vagyonkezelésbe vette az állami tulajdonú kastélyt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. A főszárnyra és a kastélypark megmaradt részére 2012-ben benyújtott sikeres EU-s turisztikai vonzerő-fejlesztési pályázat keretében 2014-15-ben – a műemléki elveknek megfelelő módon – teljes körűen helyreállításra került az épület.

Az Almásy-kastély építészeti történetét szemléltető makett különleges fényjátékkal rajzolja ki az egyes korszakok állapotát.

A KASTÉLYKERT

A Békés megyei kastélyparkok közül a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély kertje mondható a legjelentősebbnek, hiszen ez az egyetlen kertépítészeti alkotás, amelynek létezése több kerttörténeti korszakon is átívelt.

A fellelt források bizonyítják, hogy a barokk kertek, a tájképi kertek, a gyűjteményes kertek és az eklektikus (historizáló) kertek stílusjegyeit is magán hordozta.

Antonius Hueber ferences szerzetes – aki Harruckern Ferenc udvari papjaként teljesített szolgálatot – feljegyzéseiből és festményeiből feltételezzük, hogy a 17. századi gyulai uradalom díszes kertjében dámvadkert, teknősbékás tó, valamint madárfogó háló is helyet kapott nyírt növénykunyhóval. A 18. században a kertművészet-történeti forradalom gyökeresen megváltoztatta az eddigi kertfelfogást a hazai nagybirtokokon is, a hatalmat és gazdagságot hirdető, az emberi akarat szerinti, mesterségesen megformált növényzetből kialakított barokk jellegű kertek helyett a természetszerűségre, tájkertek megformálására kezdtek törekedni.

Ekkor a gyulai kastélyt körülölelő kertben a meglévő természeti adottságokat is belekomponálták az együttesbe, vagyis a Fehér-Körös egy ágát bevezették a mai Csigakert területére. 1832-ben még csak a gyümölcsöst, a vadaskertet és az üvegházat említette egy korabeli szemtanú, míg 1850 körül a „regényes és igen jól rendezett díszkert” kifejezéssel illeték a kastélykertet. A gyulai uradalom kertjében számos gyümölcsfát nemesítettek, a faiskolából a lakosság részére jelentős mennyiségű csemete került eladásra. A 19. század második felétől az angol kertek mintájára a gyulai kastélyparkban is hangsúlyt kaptak a virágágyak és az üvegházi termesztés. A világháborúk pusztításai nem kerülték el a gyulai kastély parkját sem. Egy 1950-ben készült légi fotón jól látható, hogy a területen sok fát kivágtak, a vadaskerti rész teljesen eltűnt, ekkor kaszálóként funkcionált, a gyümölcsösök is már csak kis részben voltak beazonosíthatók.

Az egykori kastélypark területén 1959-től kiépült a Gyulai Várfürdő, majd az 1960-as években itt húzták fel az Erkel Szállót. Az egykori vadaskert és faiskola területéből családi házas lakóterület alakult ki.

A valaha óriási területen elnyúló, festői szépségű birtok, park és gyümölcsös mára csaknem teljesen elpusztult, eredeti formában és méretben történő rekonstrukciója az azóta beépített területek miatt nem lehetséges. A projekt keretében zajló kertrendezés és rekonstrukció célja az egykori uradalmi díszkert hangulatának megidézése, olyan csendes városi közösségi tér létrehozása, amely a nyüzsgő központból kilépve a látogatóknak és a helyi lakosságnak egyaránt lehetőséget biztosít a pihenésre, feltöltődésre, a látottak elmélyítésére. A látogatók a díszkertben egész évben zavartalanul élvezhetik a műemléki környezetet és a kastély épületének esztétikai szépségét – mind nappal, mind pedig – a díszkivilágításnak köszönhetően – az esti órákban.

GONDOLTA VOLNA?

A gyulai Almásy-kastély élete során több, történelmünkben fontos vagy érdekes eseménynek adott helyet.

270 évvel ezelőtt, pontosan 1746. június 13-án kerülhetett sor az első „kastélyelőadásra” hazánkban, melyre báró Harruckern Ferenc lányának névnapja alkalmából Antonius Huber atya írt vígjátékot, Parasztlakodalom címmel. Valószínűsíthető, hogy a kastély lakói rendszeresen adtak elő különböző darabokat házon belül saját szórakozásukra

Kilenc aradi vértanú is itt tette le a fegyvert. A szablyák átadásának helyszíne az egybehangzó tanúvallomások szerint a kastély egyik földszinti szobája volt, amelynek ablakán a honvédtisztek kívülről hajították be szablyáikat. Ennek állít emléket az egyik földszinti helyiség, ahol a bővebb információ mellett a kardokat (illetve másolataikat) is megnézhetjük.

A kastélyban három királylátogatásra is sor került, mindháromra a 19. században. I. Ferenc legidősebb lányával, Mária Ludovikával, Napóleon későbbi feleségével érkezett 1807-ben, váratlanul. Mivel a kastély ura, Wenckheim Ferenc nem tudott látogatásukról, ezért Erkel Ferenc nagyapja, Erkel József kulturális udvarmester vezette körbe a vendégeket.

I. Ferenc József 1876-ban egy hadgyakorlat miatt utazott Nagyszebenből Gyulára. Úgy esett, hogy a kastély környékén járva, németül kérdezte honvédelmi miniszterét, Szende Bélát, aki az ismételt kérdésekre – emlékeit felidézve – csak zokogva és magyarul tudott választ adni, hiszen 1849-ben ugyanitt kellett letennie a fegyvert.

A két időpont között, 1857-ben Ferenc József feleségével, Erzsébettel (Sisivel) járt a gyulai kastélyban.

LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓK

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont keddtől vasárnapig, 10 órától 18 óráig, a Kastély Kávézó pedig keddtől vasárnapig, 10 órától 22 óráig van nyitva.

Jegyárak:

„Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban” állandó kiállítás

Belépőjegy: 2 200 Ft

Csoportos jegy 15 főtől: 2 000 Ft/fő

Kedvezményes jegy: 1 100 Ft

Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1 000 Ft/fő

Toronykilátó

Belépőjegy: 300 Ft

Kedvezményes: 150 Ft

Időszaki kiállítás

Belépőjegy: 300 Ft

Kedvezményes: 150 Ft

Négy az egyben

„Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban” állandó kiállítás+Toronykilátó+Időszaki kiállítás+gyulai vár

Belépőjegyjegy: 3 200 Ft

Csoportos jegy 15 főtől: 3 000 Ft/fő

Kedvezményes jegy: 1 600 Ft

Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1 500 Ft/fő

A kedvezményes jegyeket igazolvány felmutatását követően 6-26 év közötti nappali tagozatos diákok és 62-70 év közötti felnőttek vehetik igénybe.

További kedvezmények:

* 50% a gyulai állandó lakcímmel és tartózkodási hellyel rendelkező lakosoknak

* fogyatékkal élőknek és 6 év alatti gyermekeknek ingyenes

A kastély akadálymentesített, így az egész kiállítás elérhető a kerekesszékes vendégek számára is. A kisgyermekeket pedig babahordozó kenguruban vihetik végig szüleik a látogatóközpontban.

TÖBB, MINT MÚZEUM

A Kastély Kávézó önálló, a park felől, belépőjegy nélkül is megközelíthető vendéglátóhelyi egységként működik. Igazi grófnak és grófnőnek érezhetjük magunkat e varázslatos helyszínen, a különleges kávékat és süteményeket kóstolva.

A múzeum boltjában olyan ajándékot választhatunk, mely mindig emlékeztetni fog minket az itt szerzett élményekre, a szuvenírek mellett pedig Békés megyei kézműves termékekből is válogathatunk

Látogasson el Ön is a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontba, legyen részese ennek az izgalmas időutazásnak!

Százéves Cukrászdaszazeves_cukraszda_31

A városban számtalan védett épület, templom és egyéb építmény áll, talán a legismertebb a 100 éves cukrászda, copf stílusú épület. A 150 éves biedermeier berendezése a múlt század hangulatát idéz és ma is működő vendéglátóhely.

1840-ben nyitotta meg kapuit, Gyula első cukrászdája, ma Százéves Cukrászda néven ismert, ezzel jelentősen hozzájárulva a város társasági életének fellendüléséhez. Salin Gyula cukrászmester volt az alapítója és napjakban cukrászmúzeumként is üzemel.

A régi cukrász műhelyből múzeumot alakítottak ki, ahol időszakos és állandó kiállításnak is helyet ad az épület. A múzeumban megtekinthetjük a korabeli cukrászműhelyek készítményeit, cukorkák különböző fajtáit, fagylaltot, parfét, teasüteményeket, kelt- és vajastésztákat.

Erkel Ferenc Emlékházerkel_haz

A magyar Himnusz és a nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc itt született 1810. november 7-én. A gazdag tárgyi és dokumentumanyagban Erkel Ferenc több relikviáját is megtaláljuk. A híres művész korának kiváló sakkozója is volt, amit a Gyulán évente megrendezésre kerülő sakk emlékverseny a nevében őriz.

A kántor és iskolaház 1795-ben épült, az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel csalás 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője.

A kiállítás nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme következik. A 19. századi osztálytermében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van lehetőség, az "Erkel-emlékszoba" a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel.

Nyitvatartás:
Hétfö: szünnap
Kedd – Vasárnap: 10:00 – 18:00

Ladics Házladics_haz_29

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György feleségével ifjú házaskénzt költözött. A hagyományőrző családban öt generáción át öröklődtek az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. Ma a hat szoba berendezései, stílusbútorai, családi portrék mutatják be a 19-20. századi polgári család életmódját, világát, úgy, hogy egy-egy szoba a család egy-egy ágának kultúrájához és korához kapcsolódik. Az épület berendezései három stíluskorszakot képviselnek: az 1830-1880 közötti biedermeier, a Lajos Fülöp-féle neobarokk-romantikus és az eklektika neoreneszánsz és a neocopf korszakát.

Nyitvatartás:

Hétfö: szünnap

Kedd, csütörtök, szombat: 10:00 – 13:00

Szerda, péntek, vasárnap: 13:30 - 18:00

Kohán Képtárkohan_keptar_2

Az egykori Pavilon 1888-1889-ben épült kulturális rendezvények számára. 1979-ben helyet kapott benne Kohán György Kossuth-díjas festőművész életműkiállítása.

A színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok számára készült épület 1889-re épült fel az egyik Holt-Körös meder helyén, a népkertben. 1952-1975 között a dór oszlopos, timpanonos bejáratú neoklasszicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben. Kohán György festőművész (1910 - 1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten, majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban található.

Nyitvatartás:

Hétfö: szünnap

Kedd, csütörtök, szombat: 13:30 – 18:00

Szerda, péntek, vasárnap: 10:00 - 13:00

Dürer Teremdurer_terem

A gyulai származású Dürer Albertről kapta a nevét. Albrecht Dürert a német reneszánsz egyik legkiválóbb művészeként ismerik világszerte, de már kevesebben tudják róla, hogy gyökerei Magyarországig nyúlnak vissza. Ősei a Gyula melletti Ajtósról származtak, mely elnevezés nemesi előnévként volt használatos. Az ajtós szó németül annyit tesz: Türer, és ebből alakult át az idők folyamán a család neve Dürer-re. A múzeum időszaki kiállításoknak ad helyet. Gyulán, a Kossuth utca 17. szám alatt található, a Corvin János Múzeum időszaki kiállításainak ad otthont. A bemutatóterem kiváló adottságainek köszönhetően alkalmas régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjtemények kiállítására egyaránt. A modern, kétszintes galériaépületet 1968-ban építették Gortka István építész tervei alapján.

Városi Képtárvarosi_keptar

A képtár 1989 augusztusában nyílt meg, alapja az ún.: "Bene-gyűjtemény". Dr. Bene Lajos főorvos mintegy 120 db-ból álló gyűjteményét 1983-ban ajándékozta a városnak. Elsősorban 20. századi alkotások. Külön értéke a kimondottan gyulai festők képeiből álló rész (József Dezső, Gyulai László, Kohán György, Bíró György, Szilágyi István, Koszta Rozália). A kiállítás kiegészült az Erkel Ferenc Múzeum néhány, a gyűjteménybe illő darabjával.

Nosztalgiaháznosztalgiahaz

Hagyományörző rendezvényekkel, kiállításokkal, kézkézműves termékekkel, látványvarrodával, fotózással, egyedi ígényekhez alkalmazkodva várják a Gyulán nosztalgiázni vágyókat! Programkínálatuk: kalácsdagasztás, csigatésztagyúrás, teadélutánok, gasztronómia, látványvarroda, kézműves foglalkozások, népi játékok, interaktív fotóműhely, kézműves bolt, piknik a szabadban.

Egy kép többet mond ezer szónál: