ALMÁSY-KASTÉLY

Ünnep és hétköznap, úr és cseléd, fény és árnyék.

Az elmúlt évszázadokat szinte ugyanúgy határozták meg ezek az ellentett-párok, mint napjainkat. És mégis, hiába jártuk végig Magyarország, sőt Európa kastélyait, semmit sem tudhattunk meg a színfalak mögötti világról, arról, mely nélkül a pompa és ragyogás azonnal kihunyt volna, egészen eddig!

A KIÁLLÍTÁS

A ma látogatható kiállításoktól eltérően nem csak a főúri életforma ismerhető meg az országban egyedülálló interaktív eszközök segítségével, hanem az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk, sőt, magunk is kipróbálhatjuk, milyen teendőik voltak…

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont a saját nyelvén szólítja meg a gyermekeket és a felnőtteket, a fiatalokat és az időseket, hiszen mind a tematika, mind az eszközök azt szolgálják, hogy minden korosztály számára hiteles élményt és érdekes programot kínálhasson e látnivaló.

A tágas tereket, reprezentatív helyiségeket járva felmerül a kérdés, hogyan éltek egy kastélyban? Ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? Az Almásy-kastélyban ezekre a kérdésekre is választ kapunk. Egy közel 30 termes kastély zökkenőmentes „működtetését” nem kevés belső és külső szolgáló összeszokott munkája tette lehetővé, akárcsak egy mai szálloda esetében.

A belépést követően máris egy izgalmas elemmel találkozunk, hiszen a komornyik, a kulcsárnő, a szakács és a pukedliző komorna tekintete kíséri lépteinket.

A kastélyban helyt álló belső cselédek egy életen át szolgálták urukat, biztos megélhetést, előremenetelt, nyugdíjat és műveltséget biztosítva számukra. A cselédségen belül is komoly hierarchia uralkodott, mindenkinek megvolt a maga feladata, felelőssége és hatásköre. Az interaktív kiállítási installációk segítségével a látogató képet kap erről a láthatatlan rendszerről, megismerheti minden beosztott feladatát és életmódját, sőt, a kastélyban valaha ténylegesen szolgált személyzetet is módunkban áll bemutatni.

Megismerhető lesz a cipőpucolás időrabló, de szinte művészi tehetséget igénylő mestersége, meg lehet emelni a szobalányok naponta cipelt vasalóit, a mosási utasítások birtokában akár magunk is elboldogulnánk a vegyszer nélküli világban, bekukkanthatunk egy inas rekonstruált lakószobájába – melyet egyből össze is hasonlíthatunk a házvezetőnő kényelmes hálószobájával, melyet mini makett szemléltet. A házvezetőnő, más néven kulcsárnő volt a legrangosabb cseléd mind közül, ezért a szobájában rengeteg kulcs volt megtalálható. Ezt jelképezi a kulcsos szobában felfüggesztett 500 darab kulcs. Modern eszközök híján a szúnyogirtás „manuálisan” történt, ami azt jelenti, hogy a cselédeknek szobáról szobára kellett kihajtani a vérszívókat.

A szobákban nemcsak a tárgyak, hanem a fények is segítenek bennünket az egykori kastélybeli élet megismerésében. Megtudhatjuk, hány gyertya világította meg esténként a hatalmas termeket és ennek mekkora fényereje volt a mai fényigényekkel összehasonlítva. Fénykockák hívják fel a figyelmet az érdekes részletekre is. A cselédrész kiemelt helyisége a konyha volt, ami – többé-kevésbé változatlan felállásban – közel kétszáz éven keresztül szolgálta az épület lakóit. Kedvünk szerint recepteket is letölthetünk, de módunk lesz összehasonlítani a 18. és a 19. századi konyhák eltérő technológiáját is. Megismerjük a korabeli tárolás technikáját egy hűtő, bevásárlóközpontok és tartósítószerek nélküli világban.

A dualizmus korának főúri életvitelét megjeleníteni kívánó kiállítás a kastély művészetileg legreprezentatívabb emeleti középtraktusában kerül elhelyezésre. Bepillantást nyerünk az úrnő személyes szolgálatában álló komorna szobájába, a női szalonba, az ünnepélyek impozáns helyszínéül szolgáló nagyebédlőbe, amely a források szerint népes család, illetve nagyszámú vendégsereg közös étkezését tette lehetővé, amire 24 szék, kihúzható étkezőasztal, és több különböző funkciójú kis kiszolgálóasztal jelenléte utal. Illatszereket már a korabeli hölgyek is használtak. Vajon mennyire különböznek ezek az illatok a maiaktól? Erről személyesen is meggyőződhetünk, hiszen 5 féle parfümbe szippanthatunk bele, köztük a „Nemzeti illat”-ba is, melyre az országban csak itt van lehetőségünk. Az elegáns, férfias atmoszférájú, kettős funkciójú dolgozó és könyvtárszoba a ház urának színtere volt, innen intézte a birtok ügyeit, írta leveleit, folytatta megbeszéléseit.

Az élményszerű ismeretszerzést, tanulást múzeumpedagógiai műhely, integrált látogatómenedzsment rendszer, filmvetítő, és számos kapcsolódó történet és installáció segíti. Egy igen ritkán előforduló eszköz segít a múlt felelevenítésében, egy ún. „holoprojektor”, amihez hasonlót legközelebb csak Bécsben láthatunk. A kastély-makett ablakán bepillantva elénk tárul a kastélyban zajló élet néhány jelenete:

Az egykori grófi rezidenciában 2016 márciusában nyílik meg a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A kiállítás oly sokrétű, hogy érdemes többször visszatérve, minden egyes alkalommal újabb részleteket felfedezve megismerni ezt a különleges világot.

Programok a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontaz állandó- és az időről-időre megújuló időszaki tárlat mellett a nyári időszakban is garantált programokkal, például pincetárlattal, játékos szalondélutánnal, barokk kori alkotóházzal és női szalonnal várja a tartalmas, érdekes, izgalmas családi szórakozásra vágyó érdeklődőket.

PINCETÁRLAT (11:00, 12:00 és 13:00 órától)

A pincetárlatot minden hónap első szombatján tartják. Tarts velünk egy középkori rejtély nyomába: hogyan került három koponya nélküli csontváz az egyik pincehelyiség padlózata alá 20-30 centivel? A programra előzetes jelentkezés nem szükséges, részvétel érvényes kastélybelépővel.

NŐI SZALON (13:30)

Minden hónap második szombatján. Ruhabemutató a 19. századi arisztokrata viseletről. A programra előzetes jelentkezés nem szükséges, a részvétel díjtalan.

ERKELEK A KASTÉLYBAN (13:30)

A barokk kori alkotóházat minden hónap utolsó előtti szombatján tartják. Az Erkel család története, kapcsolata a gyulai kastéllyal. A programra előzetes jelentkezés nem szükséges, a részvétel díjtalan.

GRÓFI PASSZIÓK (13:30)
Minden hónap utolsó szombatján
. Minden a főúri időtöltésről (utazás, szórakozás, sport, kikapcsolódás, zene, színház, művészetek). A programra előzetes jelentkezés nem szükséges, a részvétel díjtalan.

A KASTÉLY GYERTYAFÉNYBEN (18:30)

Minden szombaton. Fedezd fel a pincét, a cselédlépcsőt és a főúri enteriőrt a 19. század esti fényviszonyai között, majd kóstolj gyulai finomságokat! Előzetes regisztráció szükséges! Regisztrálni a tárlatvezetés napján 12 óráig lehet a +36 (66) 650-218 telefonszámon vagy személyesen a kastély ajándékboltjában. Jegyár: 4100 Ft/fő

KASTÉLYTÚRA TACSKÓ DÖNCIVEL (11:00)

Minden vasárnap. Új garantált programunkat kisgyermekes családoknak indítjuk – a legkisebbek elvárásaihoz igazítva a tárlatvezetést. Gróf Tacskó Dénes mindent tud az Almásy-kastélyról, ő segít az épület felfedezésében. Abban mindenképpen hasonlítotok, hogy a felnőttektől eltérően látjátok a kastélyt és az itteni életet. Kapd a kezedbe Döncit és hagyd, hogy megossza veled a titkait! A mindössze 45 perces kutyasétáltatást követően a szüleiddel önállóan még egyszer végig járhatjátok azokat a helyiségeket, s kipróbálhatjátok azokat az eszközöket, amelyek a legérdekesebbek voltak. Jegyár: kastélybelépő + 700 Ft/fő

KASTÉLYTÖRTÉNET

A gyulai kiállítás egyik különlegessége a megszokottól eltérő, de a tematikához igazodó látogatói útvonal. Hiszen nem a főúri fogadótéren, hanem a cselédség által használt lakrészen át juthatunk be az épületbe. Ennek oka, hogy a kastély együtt „nőtt fel” a tulajdonos három család generációival.

Amikor 1695 januárjában Gyula felszabadult a 129 éves török uralom alól, a környék gyakorlatilag lakatlan volt. A tartós visszatelepülés a kuruc szabadságharc leverése után vált lehetővé, ezért Gyula török utáni történetét 1714-től számítjuk.

Az 1722-ben Leopold Franz Rosenfeld hadmérnök által készített térképen a vármegye és Gyula városa ábrázolása mellett, a vár területén, szinte a mai kastély helyén egy „G” betűvel jelölt földszintes, téglalap alaprajzú, magas tetejű épület látható, amelyet „egy egészen újonnan épült lakóház”-ként nevesít a hadmérnök.

A mai kastély első periódusát, főszárnyának középső részét, a talajvíz miatt magas feltöltésre emelt épületet Harruckern János György 1740 körül építtette fel. 1742-ben bekövetkezett halála után fia Ferenc folytatta apja építő, fejlesztő tevékenységét, az ő birtoklása idején jött létre a kastély kert felőli középrizalitja.

A kastély második építési periódusa során nem csak hosszában, földszintes oldalszárnyakkal bővült a kastély, hanem a magasságát is megemelték, emeletét 3-3 tengellyel szélesítették. Harruckern Ferenc 1775-ben bekövetkezett halálával kihalt a báró Harruckern família férfiága, innentől gyakorlatilag használaton kívül állt a rezidencia.

Az 1795. évi januári tűzvészben a kastély középrésze tulajdonképpen megsemmisült. A kastély a Wenckheim család tulajdonába került. Az 1801-es ismételt tűzvész után az ő nevükhöz fűződik a kastélyt helyreállítása és mai formájának kialakítása. A terveket Cziegler Antal akkor ismert bécsi építész készítette. Megmagasította a kastély homlokzatait, amelynek következtében az épület elegánsabb, karcsúbb benyomást sugall. Ekkor alakult ki a jelentős részben ma is meglévő homlokzati tagolás, a homlokzatok klasszicizáló késő barokk díszítőelemeket kaptak: a sávozott földszint felett erőteljes, az emeleti ablakok végigfutó könyöklőpárkányával és parapett-díszeivel egybekomponált osztópárkányt; az emeleti ablakok feletti egyenes szemöldököt, amelyen szinte rajta ül a főpárkány

A gyulai kastély 1888-ban a kétegyházi kastélyban lakó Almásy–Wenckheim házaspár tulajdonába került. A házaspár legidősebb fia, Almásy Dénes 1888-ban kötött házasságot Nagykárolyi gróf Károlyi Gabriellával. A friss házasok még abban az évben beköltöztek az akkor már tíz éve üresen álló kastélyba, amelyet még abban az évben „alaposan átjavították”. Az épület belsejében jelentős változtatásokat végeztek. Megszűnt az épület kéttraktusos kialakítása, a vár felé néző szobasor helyén az épület teljes hosszában folyosót alakítottak ki. Felszámolták a barokk kor óta üzemelő nagykonyhát, helyén a belső cselédség számára szobákat hoztak létre. A konyha a mellékszárnyba került.

Az első világháború alatt az Almásy család a kékkői kastélyban tartózkodott. A tanácsköztársaság, majd az azt követő román megszállás idején nem történt komolyabb rombolás az épületben. 1921-ben földreform céljára igénybe vették és 328 házhelynek kiosztották Almásy gróf kastélykert melletti szántóföldjeit.

Az Almásy örökösök 1940-ben felajánlották megvételre a kastélyt a Műemlékek Országos Bizottsága és Gyula Város számára is, egyik fél sem élt a lehetőséggel. A lezárt kastélyt a háború végén kifosztották, berendezését széthordták. 1944 novemberében a kiürített vármegyei kórházból az elmebetegek részlegét ideiglenesen a kastélyban helyezték el. Az államosítás után javítóintézet, szakmunkásképző, szakiskola és kollégium is működött falai között.

1959-től kezdve a kastélypark területének nagyobb részén fokozatosan termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt – főként külső homlokzatait – 1983-ban felújították. Az épületet az 1990-es években fokozatosan kiürítették, 2002-ben, 43 év után a csecsemőotthon végleg kiköltözött falai közül. A földszintes mellékszárny részleges felújítása 2004-ben fejeződött be.

Gyula Város Önkormányzata 2011-ben vagyonkezelésbe vette az állami tulajdonú kastélyt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. A főszárnyra és a kastélypark megmaradt részére 2012-ben benyújtott sikeres EU-s turisztikai vonzerő-fejlesztési pályázat keretében 2014-15-ben – a műemléki elveknek megfelelő módon – teljes körűen helyreállításra került az épület.

Az Almásy-kastély építészeti történetét szemléltető makett különleges fényjátékkal rajzolja ki az egyes korszakok állapotát.

A KASTÉLYKERT

A Békés megyei kastélyparkok közül a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély kertje mondható a legjelentősebbnek, hiszen ez az egyetlen kertépítészeti alkotás, amelynek létezése több kerttörténeti korszakon is átívelt.

A fellelt források bizonyítják, hogy a barokk kertek, a tájképi kertek, a gyűjteményes kertek és az eklektikus (historizáló) kertek stílusjegyeit is magán hordozta.

Antonius Hueber ferences szerzetes – aki Harruckern Ferenc udvari papjaként teljesített szolgálatot – feljegyzéseiből és festményeiből feltételezzük, hogy a 17. századi gyulai uradalom díszes kertjében dámvadkert, teknősbékás tó, valamint madárfogó háló is helyet kapott nyírt növénykunyhóval. A 18. században a kertművészet-történeti forradalom gyökeresen megváltoztatta az eddigi kertfelfogást a hazai nagybirtokokon is, a hatalmat és gazdagságot hirdető, az emberi akarat szerinti, mesterségesen megformált növényzetből kialakított barokk jellegű kertek helyett a természetszerűségre, tájkertek megformálására kezdtek törekedni.

Ekkor a gyulai kastélyt körülölelő kertben a meglévő természeti adottságokat is belekomponálták az együttesbe, vagyis a Fehér-Körös egy ágát bevezették a mai Csigakert területére. 1832-ben még csak a gyümölcsöst, a vadaskertet és az üvegházat említette egy korabeli szemtanú, míg 1850 körül a „regényes és igen jól rendezett díszkert” kifejezéssel illeték a kastélykertet. A gyulai uradalom kertjében számos gyümölcsfát nemesítettek, a faiskolából a lakosság részére jelentős mennyiségű csemete került eladásra. A 19. század második felétől az angol kertek mintájára a gyulai kastélyparkban is hangsúlyt kaptak a virágágyak és az üvegházi termesztés. A világháborúk pusztításai nem kerülték el a gyulai kastély parkját sem. Egy 1950-ben készült légi fotón jól látható, hogy a területen sok fát kivágtak, a vadaskerti rész teljesen eltűnt, ekkor kaszálóként funkcionált, a gyümölcsösök is már csak kis részben voltak beazonosíthatók.

Az egykori kastélypark területén 1959-től kiépült a Gyulai Várfürdő, majd az 1960-as években itt húzták fel az Erkel Szállót. Az egykori vadaskert és faiskola területéből családi házas lakóterület alakult ki.

A valaha óriási területen elnyúló, festői szépségű birtok, park és gyümölcsös mára csaknem teljesen elpusztult, eredeti formában és méretben történő rekonstrukciója az azóta beépített területek miatt nem lehetséges. A projekt keretében zajló kertrendezés és rekonstrukció célja az egykori uradalmi díszkert hangulatának megidézése, olyan csendes városi közösségi tér létrehozása, amely a nyüzsgő központból kilépve a látogatóknak és a helyi lakosságnak egyaránt lehetőséget biztosít a pihenésre, feltöltődésre, a látottak elmélyítésére. A látogatók a díszkertben egész évben zavartalanul élvezhetik a műemléki környezetet és a kastély épületének esztétikai szépségét – mind nappal, mind pedig – a díszkivilágításnak köszönhetően – az esti órákban.

GONDOLTA VOLNA?

A gyulai Almásy-kastély élete során több, történelmünkben fontos vagy érdekes eseménynek adott helyet.

270 évvel ezelőtt, pontosan 1746. június 13-án kerülhetett sor az első „kastélyelőadásra” hazánkban, melyre báró Harruckern Ferenc lányának névnapja alkalmából Antonius Huber atya írt vígjátékot, Parasztlakodalom címmel. Valószínűsíthető, hogy a kastély lakói rendszeresen adtak elő különböző darabokat házon belül saját szórakozásukra

Kilenc aradi vértanú is itt tette le a fegyvert. A szablyák átadásának helyszíne az egybehangzó tanúvallomások szerint a kastély egyik földszinti szobája volt, amelynek ablakán a honvédtisztek kívülről hajították be szablyáikat. Ennek állít emléket az egyik földszinti helyiség, ahol a bővebb információ mellett a kardokat (illetve másolataikat) is megnézhetjük.

A kastélyban három királylátogatásra is sor került, mindháromra a 19. században. I. Ferenc legidősebb lányával, Mária Ludovikával, Napóleon későbbi feleségével érkezett 1807-ben, váratlanul. Mivel a kastély ura, Wenckheim Ferenc nem tudott látogatásukról, ezért Erkel Ferenc nagyapja, Erkel József kulturális udvarmester vezette körbe a vendégeket.

I. Ferenc József 1876-ban egy hadgyakorlat miatt utazott Nagyszebenből Gyulára. Úgy esett, hogy a kastély környékén járva, németül kérdezte honvédelmi miniszterét, Szende Bélát, aki az ismételt kérdésekre – emlékeit felidézve – csak zokogva és magyarul tudott választ adni, hiszen 1849-ben ugyanitt kellett letennie a fegyvert.

A két időpont között, 1857-ben Ferenc József feleségével, Erzsébettel (Sisivel) járt a gyulai kastélyban.

LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓK

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont keddtől vasárnapig, 10 órától 18 óráig, a Kastély Kávézó pedig keddtől vasárnapig, 10 órától 22 óráig van nyitva.

Jegyárakról információ: www.visitgyula.com

A kastély akadálymentesített, így az egész kiállítás elérhető a kerekesszékes vendégek számára is. A kisgyermekeket pedig babahordozó kenguruban vihetik végig szüleik a látogatóközpontban.

TÖBB, MINT MÚZEUM

Kastély Kávézó önálló, a park felől, belépőjegy nélkül is megközelíthető vendéglátóhelyi egységként működik. Igazi grófnak és grófnőnek érezhetjük magunkat e varázslatos helyszínen, a különleges kávékat és süteményeket kóstolva.

múzeum boltjában olyan ajándékot választhatunk, mely mindig emlékeztetni fog minket az itt szerzett élményekre, a szuvenírek mellett pedig Békés megyei kézműves termékekből is válogathatunk

Látogasson el Ön is a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontba, legyen részese ennek az izgalmas időutazásnak!

Akciós Ajánlatok

Pályázat