Gyula városában már 1518-ban építettek egy fürdőt, amit a törökök továbbfejlesztettek. Az a XVII. században többször is leégett, fürdő céljára nem is építették újjá, az 1832-ben történt emeletráépítés óta iskola.
A gyulai városi gőzfürdőt 1887-ben építették, de már századunk harmincas éveiben képtelen volt az igények kielégítésére. Ekkor felvetődött egy új fürdő építésének gondolata. Gyula akkori vezetői jó érzékkel a mai területet szemelték ki, és tartották alkalmasnak, de a magántulajdonú ingatlant nem lehetett a célnak megszerezni.
Az ötvenes évek közepén az elavult, tönkrement gőzfürdőt is bezárták, a város fürdő nélkül maradt.
A fürdőépítés terve 1957-ben került ismét napirendre: Fürdőépítési Bizottság alakult, 1959-ben fúrták az első kutat, és építették az első medencét. Azóta minden évben bővült a gyulai fürdő, strand- és gyógymedencék, gyermeklubickolók, fedett fürdő, versenyuszoda, majd a nagy kapacitású gyógyászati rész épült hozzá.
A gyulai Várfürdő 1970-ben az egészségügyi miniszter által gyógyfürdővé lett nyilvánítva, és a fürdőtelep környéke üdülőterületi rangot kapott. 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította.
1970-ben a a vendégek száma elérte a félmilliót, 1974-ben az egymilliót.
Az épületek és a medencék elhelyezésekor elsőrendű fontosságúnak tartották, hogy a kastélykert fáit lehetőleg legkevésbé érintse az építkezés, a fürdővendégeket ne zsúfolják kis területre. Így a medencék széttelepítésével sikerült elérni, hogy napi tízezer vendég esetén is lehet csendes pihenőhelyet találni a Várfürdő területén.
2000 és 2002 között közel egy milliárd forintos költséggel felújították a Várfürdőt: a hagymakupolás épületben élményfürdőt (Wellness center) alakítottak ki, bővítették a gyógyászati részt, felújították a medencéket, hullámfürdőt építettek, parkrendezést hajtottak végre. 2003 és 2005 között egy második ütemben befedték az 50 méteres uszodát, átalakították az egykori lovarda (33 méteres uszoda) medencéit, s egy újabb külső gyógymedencét építenek.
2004-05-ben a Széchenyi II. projekt célja már a Lovarda teljes rekonstrukciója és a Polip medence megépítése volt. Átalakították az uszodát, és új pénztárak épültek a Fahídon és a Kőhídon is. Az évtized vége szintén a fejlesztésről szólt, a Castello Szaunapark európai színvonalú kültéri szaunaházakkal, beltéri szaunákkal, gőzkabinnal és pihenőterekkel és szaunakerttel nyitott meg 2009 decemberében.
A Várfürdő történetének legnagyobb léptékű beruházásáként épült fel 2013 karácsonyára az új családi élményfürdő, az AquaPalota, amely különleges családbarát szolgáltatásaival és környezettudatos műszaki megoldásaival teljessé tette a fürdő kínálatát. Az AquaPalotához kapcsolódóan megújultak az öltözők, a beléptető rendszer, és a főbejárat is új természetközeli harmóniát idéz.
A gyulai Várfürdőt ma már az ország egyik legszebb fürdőjeként tartják számon. Szerencsésen találkoznak és itt ötvöződnek egybe a történelmi múlt értékes emlékei, a nem mindennapi természeti szépségek és a gyógyhatású termálvíz.
