Gyula központjában, a Várfürdő szomszédságában található a város jelképévé vált gótikus téglavár.
A vár építését az 1400-as évek elején Maróti János, macsói bán kezdte meg. A várkápolnát 1445-ben szentelték fel. Az új földesúr nevéhez fűződik a vár fala és a bejáraton belül található lakóépület, valamint a belső várat körülvevő derékvár kialakítása. A vár továbbépítése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz köthető. Feltehetőleg az ő idejében (1482 és 1504 között) készültek el a belső vár lakóépületei. A derékvár nyugati sarkán az ötszögletű torony helyébe korszerűbb ágyútornyot emeltetett, a ma is álló rondellát.
A kettős királyválasztás (1526) után a vár többször gazdát cserélt. 1552-ben a vár királyi vár lett. 1560-ban a török veszély hatására a király Kerecsényi Lászlót bízta meg a vár vezetésével és annak megerősítésével. A vár átalakításának tervrajzát Paolo Mirandola itáliai hadmérnök készítette el. A törökök 1566-ban vették be Gyula várát, majd 129 évnyi török uralom után, 1695-ben a vár felszabadult.
A törökök kiűzését követően a várat egy ideig a császári katonaság őrizte, de 1700-ban, az aradi vár felépítése után végvári szerepe, így katonai funkciója is megszűnt. A harcok miatt elnéptelenedett területet báró Harruckern János György kapta meg. A vár funkciója megváltozott. Itt működött például a levéltár, a vármegyeháza, majd a vár gazdasági funkciót is betöltött. A várárkokat feltöltötték, védműveit lerombolták. A második világháborút követően megkezdődött az épület állagának megóvása és helyreállítása. A vár és a vármúzeum felújítása véglegesen 2005-ben fejeződött be.
A várkert egész évben színes kulturális és gasztronómiai programok helyszíne.
A várban működik a Corvin János Múzeum állandó kiállítása, amely betekintést nyújt a vár életébe. A kápolna, a börtön, az éléstár, a kovácsműhely, a lakosztályok berendezési tárgyai hűen tükrözik Közép-Európa legépebben megmaradt sík vidéki, gótikus téglavárának egykori mindennapjait.
Nyitvatartás: Kedd - Vasárnap: 10:00 - 18:00
Hétfő: ZÁRVA
Tárlatvezetés:
